Ki ne ismerné – és szeretné – a gyorséttermek sztárját, a sültkrumplit? Pedig lehet, hogy nem jó ötlet túlzásba vinni a fogyasztását: kínai kutatók szerint a mentális egészségünkre rossz hatással lehetnek.
Az Indianai Egyetem kutatóinak köszönhetően a jövőben egy egyszerű vérvétel után is meg lehet majd állapítani, ki mennyire szorong, és milyen típusú terápia lenne számára a legmegfelelőbb.
Könnyebb lehet a mentális betegségek kezelése, mint azt eddig gondoltuk: akár a mozgás is enyhítheti a tüneteket a Dél-ausztráliai Egyetem munkatársai szerint, ráadásul nincs is szükség komoly, megerőltető edzésekre hozzá.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói összefüggést találtak az amerikai veteránok körében az öngyilkossági kísérletek száma és a D-vitamin szedése között.
Az amerikai kutatók szerint télen később tudunk csak elaludni, mint más évszakokban. Ennek okaként a napfény hiányát jelölték meg.
A magyar felsőoktatási hallgatók több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derült ki egy friss felmérésből.
Lehet, hogy egyszer a stroke-ot vagy a skizofréniát is lehet majd gyógyítani VR-szemüvegek segítségével, de egyelőre épp annyi egészségügyi kockázat rejlik a technológiában, mint amennyi potenciál. Mit művel a testünkkel a metaverzum?
Az köztudott, hogy a zene milyen jó hatással van a közérzetre, de egy ideje egyre több kutatás készül és igazolja, micsoda hatásai vannak a zenehallgatásnak. A friss felfedezéseket egyre több helyen alkalmazzák is.
Felmérték, hogyan változott 20 év alatt világszerte a depresszió elleni gyógyszerek fogyasztása. A magyarországi eredmények nem túl jók.
Azt tudjuk, hogy a felnőttkori lelki problémák sok szálon kötődnek a gyerekkorhoz – de vajon hogyan jelennek meg a „fiússág” frusztrációi a felnőtt férfiak mentális helyzetében? Katonadolog című sorozatunkban a férfi mentális egészség mítoszait igyekszünk eloszlatni, a második részben Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk arról, hogyan kell tudatosan (fiú)gyermeket nevelni, hogy belőlük beilleszkedni tudó, mégis önazonos, egészséges felnőttek legyenek.
Katonadolog című cikksorozatunk novemberben a férfi mentális egészség égető – és égetően fontos – kérdéseit boncolgatja. Az első részben Balázs Judit gyermek-, serdülő-és felnőttpszichiáter szakorvossal beszélgettünk arról, milyen mítoszok veszik körül a férfi depressziót, miért végeznek magukkal jóval nagyobb arányban a férfiak, és arról, miért kellene megértenie a társadalomnak, hogy „ha a lelkünk fáj, azt pont ugyanúgy kell kezelni, mint amikor a fogunk fáj”.
A kutatók egy 2004 és 2006 között elvégzett kutatásból írtak nemrég egy tanulmányt, ami egyértelműen megállapította: a Facebook már az induláskor is komoly mentális problémákat okozott.
A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt két és fél évben.
A kezdeményezést a koronavírus-járvány hívta életre, amely bebizonyította, milyen fontos szerepet játszik a kultúra a mentális egészség megőrzésében.
Az irodalomterápia hasznos lehet a hétköznapi szorongásaink oldásában akár egy világjárvány vagy a szomszédunkban zajló háború idején is, és bizonyos elemei még otthoni körülmények között is könnyedén alkalmazhatók. Az Élet a sorok között című gyakorlati fókuszú irodalomterápiás könyv szerzőjével, dr. Béres Judittal készült interjúnkból többek között az is kiderül, még akkor sincs baj, ha éppenséggel utáljuk a terápia során használt szöveget.
A színész így védené a mentális egészségét.
A mentális egészsége érdekében törölte a telefonjáról a Twittert és az Instagramot is. Egy rövid videóval azért most bejelentkezett, hogy felhívja a figyelmet egy jótékonysági szervezetre.
